Naponta dőlnek meg a melegrekordok a Földön. Drámaian melegszik a bolygó, aminek következményeit a szó szoros értelmében mindannyian a bőrünkön érezzük. Világszerte hőhullámokat él át az emberiség, és az elmúlt hetekben ez történt velünk itt Budapesten is. Ha eddig nem, az idei nyáron azt is megtanultuk, hogy az olyan sűrűn beépített, magas falak közé zárt városrészekben, mint amilyen Újlipótváros, különösen nehezen elviselhetőek a tartósan nagyon magas napi átlaghőmérsékletekkel jellemzett, jelentősebb éjszakai lehűlés nélküli időszakok.
A helyzet régóta gondolkodásra késztet sokakat, a politikai döntéshozók által jóváhagyott, átfogó intézkedéscsomagnak azonban egyelőre kevés jelét látni. Itt az ideje ezen változtatni! Mit tehet ebben a helyzetben egy önkormányzat, és milyen, a klímaváltozásra reagáló helyi intézkedéseket várhatnak el a XIII. kerületi önkormányzattól ebben a helyzetben az újlipótvárosiak? Írásunk célja a lehetőségek számbavétele, a közös gondolkodás elindítása és ezen keresztül – nem titkoltan – az önkormányzatra nehezedő társadalmi nyomás növelése ebben a mindannyiunkat közvetlen közelről érintő ügyben.
*
A klímaváltozás helyi következményeinek számbavételéhez mindenekelőtt szembe kell vele néznünk, hogy a 40 fok közelinek érzékelt, extrém hőhullámok idején Újlipótváros brutális hőszigetté alakul. A falak, az aszfalt és a beton által napközben magába szívott meleg éjszaka sem hagyja lehűlni a levegőt, így tartósan nagyon magas szintű marad a hőmérséklet, ami minden élőlényt megterhel. A keringési betegségekkel küzdők és az idősek különösen veszélyeztetté válnak, de a fiatal és egészséges városlakók életminősége is jelentősen romlik. A helyzet egy ponton túl egyre több légkondicionálást tesz szükségessé, amivel azután a városrész lakói – és látogatóik – maguk is hozzájárulnak lokális felmelegedéshez.
Mit lehet tenni ezekben a helyzetekben a kevés zöld területtel rendelkező kő-, aszfalt és betondzsungelekben? Először is minden rendelkezésre álló módon növelni kell a fenntartható zöldterületek nagyságát. A védekezés legkézenfekvőbb módja fák és cserjék ültetésével, zöldszigetek létrehozása – ahol csak lehet. Ehhez persze hely kell, ami adott esetben a közművek (egy részének) áthelyezését is szükségessé teheti. Továbbá rendszeres locsolás, hogy az elültetett növények a nyári hőségben ne száradjanak ki. (A zöldfelületek növelésért talán legelkötelezettebben küzdő helyi civil szerveződések az Újlipótvárosért Egyesület Zöld Munkacsoportja és az Újlipótváros zöldterületeiért csoport. Mindkettő tágan értelmezi a lokális környezettudatos fellépést: az előbbi Újlipótváros köztisztasági helyzetének javításáért indított nemrég kezdeményezést, az utóbbi a Katona József utca keramitkockáinak megőrzéséért emelte fel a szavát a napokban. A magunk részéről mindkettőt lelkesen támogatjuk.)
A nagyvárosi klímaadaptáció számos, már a legrövidebb időtávon is érdemi életminőségjavulást eredményező intézkedést magában foglal. Ezek pénzbe kerülnek, de nem milliárdokban mérhető a költségük. Egy olyan viszonylag jómódú kerület, mint a XIII., feltehetően megengedheti őket magának. Mire gondolunk?
- Ivókutak, közkutak felszerelése a városrész legnagyobb forgalmú pontjain.
- Az úttest és a járdák locsolása, legalább napi egy-két alkalommal. (Ez köztisztasági szempontból is hasznos volna.)
- Nagyméretű napvitorlák kihelyezése egy-egy utcaszakaszon, az ott élőkkel és a helyi boltosokkal egyeztetve.
- Minél több hőségtűrő növény kihelyezése a közterületekre, akár ideiglenes jelleggel is, dézsás vagy nagyméretű cserepes megoldásokkal.
- Esőkertek kialakítása, a csapadék összegyűjtésére és minél több zöldfelület táplálására.
*
A túlélés kulcsa a sűrűn beépített városrészek alkalmazkodása. Ez Újlipótvárosban éppúgy igaz, mint bárhol másutt a világon. A hatékony klímavédelmet csak együtt cselekedve, a helyi közösséggel egyetértésben lehet megvalósítani, nélkülözhetetlen azonban hozzá az önkormányzat, amely szervezi és irányítja az alkalmazkodást. Ennek egyik legfontosabb aspektusa a rövid- és hosszútávú célok összehangolása. Rövidtávon a természetes árnyékkal, zöldfelülettel és rendszeres locsolással ellátott területek növelésére van szükség. Hosszútávon a városrész egészének olyan átalakítására, ami növeli a hővisszaverést, javítja az átszellőzést és bővíti a vízfelületeket. Biztosak vagyunk benne, hogy egy ilyen programban az újlipótvárosi civiltársadalom szereplői is szívesen részt vesznek, és mind a kidolgozás, mind a megvalósítás folyamatában aktív szerepet vállalnak majd!